Epilogus

A ferfi korbejarta, megtapogatta a marvanydarabot. Azutan hozzalatott. Veste, faragta, igazitotta, kozben meg-megsimogatta, es a marvany hagyta. Igazodott a kezhez, a szerszamokhoz. Hagyta vagni, furni magat, mikozben alakult. Uj format vett fel, ami kedvere volt. Ha tukor van a kozelben, vagy legalabb egy tocsa fel-szine, megcsodalja benne uj kulsejet.Orult, hogy nem kell tetlenul hevernie, egyedul, ma-ganyosan, hanem megvalosithatja valaki almat.Es a valamikori henye, lustan fekvo, unatkozo orias maga lett a megtestesult alom, ALKOTASSA valt.