Zsidónak születni

„Nem tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…”
Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetoszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielott megásatná vele a sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót.
Róbert László késobbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívu, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, késobb a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír eloszót.
A Tisztelendok címu, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed címu filmje az elso hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett.A szerzo élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével.Ebben a könyvében, remélhetoleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidézo elso kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród ormesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír szélérol hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost.Elsosorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.