Volt egyszer – három és fél évtizeddel ezelott – egy sikerregény. Egy kamaszregény – kamaszokról szólt, kamaszoknak. Egy lányregény – lányoknak, fiúknak, szüloknek. Palotai Boris (1904–1983) regénye az 1968-as esztendo jelentos irodalmi eseménye volt. „Kategóriákba rázni valakit kényelmesebb, mint megfejteni” – mondatta hosével annak idején az íróno, s a megfejtésre vállalkozott: annak kiderítésére, mi miért van úgy, ahogy van, ki miért lesz olyan, amilyen lesz. Könyve a kamaszvilág ma is idoszeru kérdéseirol szól – mai olvasóknak. Élvezetes meseszövése, eleven, árnyalatokban gazdag, jókedvu-ironikus nyelve ma is könnyen sikerregénnyé teheti muvét. Hiszen azok a kamaszok, akikrol egykor írt, ma már nagymamák, nagypapák, s unokáikban néznek szembe egykori önmagukkal…