Tigrisvér

Molly eléje lépett, egész közel. Tágult szemmel nézett egyenesen a férfi szemébe. Sokáig álltak így. Robin lassan elfordította a fejét. A szája szélén fájdalmas rándulás vibrált át. -Robin -suttogta a lány-, beszéljen oszintén... nem tudom... nem akarom hinni... Hogy szerette volna átkarolna a leányt, magához szorítani, hiszen szerette! Szerette már ott fenn a menedékházban, amikor mint foglyot orizte... És nem tette... nem tehette... -Robin -mondta most már enyhébben, könnyes szemmel, és két kezét a férfi vállára tette. -Mit akar?... - kérdezte rekedten, türelmetlenül. - nem mindegy, hogy mi az igaz? A Tigris fia vagyok! Tigrisvérem van. Kerülnöm kell, ha szeretek valakit! Minden osöm rabló volt, és minden utódom rabló lenne... Tigris-vér folyok az ereimben! Menjen tolem, Molly... elátkozott, ha hozzám ér... Nézték egymást. És mindketten egy arcot láttak: a fél szemöldöke lepörkölve, macskabajusz, borostás áll A Tigris vigyorgott rájuk. Az os!