Tenacatita

Kisregény?Filmregény? Filmes próza? Nehéz lenne a magyar irodalom egyik éloklasszikusának ezt a könyvét beskatulyázni. És hogy mirol szól? Csupa-csupaközhelyekrol: szeretetrol és megbocsátásról, boldogságról meg magyarságról megchileiségrol. Ki ne hagyjuk a legfontosabbakat: tequiláról, a misztikus peyotekaktuszról, óceánparti homokos öblökrol, nokrol és férfiakról, akik mámorosanölelkeznek és sután botladozva kerülik el egymást – szabadságvágyról. Ez egypiros-fehér-zöld könyv – Mexikóról. Vagy a legkevésbé Mexikóról? Tisztaságrólbiztosan, de mégis inkább barátságról. Születo és múló, mégis örökbarátságokról.Temesi Ferencet, ahogy a könyveit és írásait is, vagyszeretik, vagy megrettennek tole. Hidegen senkit nem hagy, sem robusztusszemélyisége, sem a munkája. Legutóbbi hatalmas vállalkozása, Bartók Bélárólírt regénye is komoly vitákat, feltétlen szeretetet és olykor komolyellenérzést váltott ki. És addig jó, amíg ez így van. Mert csak egyetlen rosszlétezik: a közöny hideg csöndje. Ami Temesit mindig elkerüli.