Studer és társai

Friedrich Glauser (1896–1938) svájci írót bunügyi regényei tették ismertté (magyar nyelven kiadónk gondozásában jelentek meg), de írói munkássága magvát o maga az elbeszélésekben látta. Ezekben, saját odisszeáját követve, többször is feldolgozta mozgalmas életének számos eseményét. Ízelítoként álljon itt néhány téma. Az elso világháború után Bécsben csempészek garázdálkodnak. Egyiküket holtan találják egy hotelszobában, s a felügyelonek meg kell fejtenie egy furcsa rejtvényt: mért van a halott egyik kezében egy sakkfigura, a másikban pedig egy darab kockacukor? – Amikor kihalásszák a folyóból egy fiatal no holttestét, Studer gyilkosságra gyanakszik. De semmi sem utal eroszakos cselekedetre… – Studer ormester egy eldugott hegyi faluban egy parasztembernél nyomoz, akinek egymás után négy felesége is meghalt. Studer úgy érzi, soha életében nem volt még dolga ehhez fogható emberrel. Rafinált macska-egér játék kezdodik… – És az idegenlégió: a Szahara szélén állomásozó egység tarka életrajzzal rendelkezo európai férfiak aprócska kozmosza, beékelodve arab falvak és városkák közé. Glauser zseniális rendezo módjára mozgatja és világítja meg alakjait a helyorség parányi színpadán. Az atmoszférateremtés magával ragadó eszközeivel úgy idézi fel a keresztben-kasul muködo viszonyok és kapcsolatok kikerülhetetlen és átláthatatlan szövevényét, hogy az olvasó szinte tapintható közelségben érzi a szereploket.