A kolto legujabb verseskotete korrajz, es egyben kicsit mely tarsadalombiralat is. Nem fukarkodik a sokszor nyers, posztmodern szoalkotasi modszerekkel sem, amikor igyekszik minden szamara fontos szemszogbol (elet, halal, szegenyseg, szocialis ugyek) korbejarni, es megvizsgalni az esendo, es gyarlo ember jelenet, kornyezetet, helyet a vilagi millio soraban. Szamos prozaverseben visszatero motivumot epit a miertekbol? Vajon a halando emberrel csupan csak sajat onzo-makacskodo sorsatol fugg, vagy a vakszerencses, veletlenektol?Szokatlan formaju, de ismeros hangulatu, modern verseskotetet kap kezhez az olvaso.