Pompeji utolsó napjai

„Nem érdektelen megfigyelni, hogy azokban a távoli idokben, a miénktol annyira különbözo társadalmi rendszer mellett ugyanazok az apró-csepro okok zavarták föl, szakították meg a szerelem útját, amelyek ma is annyira közönségesek. Ugyanaz a találékony féltékenység, ugyanaz a ravasz rágalom ma is annyiszor szét tudja tépni a legigazibb szerelem kötelékeit is. Az életnek e kisebbfajta cselszövései révén találjuk magunkat leginkább otthon a múltban.”

A majd'' kétezer éve elpusztult Pompeji az elso feltárások óta lázban tartja a történészek és írók fantáziáját. A láva- és a hamurétegek alatt mintha megállt volna az ido, és így egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy virágzó birodalom nyüzsgo tengerparti városának életébe. Pompeji emellett hátborzongató mementója a múlékonyságnak: hogyan érhet véget minden percek leforgása alatt, mintha csak a végítélet jött volna el a város lakóiért. Bizonyára ez ihlette meg a 19. század ünnepelt angol regényíróját, Edward Bulwert.
A Pompeji utolsó napjai sokrétu, élettol lükteto mu. Bulwer nemcsak a pompeji romokat rekonstruálja régészi pontossággal, de a léleknek is ugyanilyen alapos ismeroje. Megrajzolt karakterei rendkívül élethuek, varázslat és mágia keveredik a mindennapos gondokkal, miközben a történelmi ismeretekkel felvértezett olvasó jól tudja, milyen sors vár az apró-csepro problémákkal küzdo szereplok többségére. A romantikus írót mégis elsosorban az érdekli, hogy van-e igaz szerelem, legyozheto-e a sors, ki mozgatja a történelmet, és létezik-e egyáltalán az örök emberi.
A Pompeji utolsó napjai Bulwer talán legsikeresebb regénye, 1834-es elso kiadása után igazi bestsellerré vált, eddig összesen nyolc mozgóképes feldolgozása készült. Schöpflin Aladár 1935-ben megjelent, veretes magyar nyelven elkészített fordítását ezúttal megújult külsovel veheti kezébe az Olvasó.