Ólomévek

A regény tíz évvel a levert magyar forradalom után játszódik. A bunökre és elfojtásokra épülo hazug kádári konszolidáció éveiben, amikor a politikai diktatúra már puhulni látszott. Egy frissen érettségizett, egyetemre föl nem vett ifjú szemüvegén keresztül mesél a korról. A félénk, zárkózott fiatalember – akár csak Hrabal Szigorúan ellenorzött vonatok c. regényének fohose – idegenként mozog környezetében, abban a vasúti alkatrész-raktárban, ahová a sors vetette. Ám unalmasnak tetszo munkahelye világában sok érdekes, humoros, olykor szomorú élményt gyujt. A szerelem is utoléri egy titokzatos, nála idosebb no személyében. A 19 éves ifjú teljes hittel és naivitással veti bele magát ebbe az érzelembe, azonban hamarosan fölsejlik a késobb bekövetkezo tragédia fenyegeto árnya. A lelkifurdalásoktól gyötört fiatalasszony nem fogadja el az ifjú rajongó szerelmét. Hosünk végül hiába nyeri el az áhított egyetemi felvételt, keseru szívvel vág bele a felnott létezés kezdetébe.
Kelecsényi László regénye a modern próza nyelvén szólítja meg olvasóit. A szerzo mentes a posztmodern divatáramlatok hatásától. Könyvének gondolati üzenete: vannak az életben vereségek és kudarcok, melyek fontosabbak és termékenyebbek a gyozelmeknél.