Hawking, Hawking

Lehetséges, hogy a Stephen Hawkingot körülölelo mítosz csak részben fedi a valóságot, és jó példa a tudatos brandépítésre? Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsosorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak: partit rendezett az idoutazóknak, megünnepelte a gyozelmét olyan tudományos vitákban, amelyekben valójában nem is volt igaza, buvkörébe vonta a milliárdos mecénásokat. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülo tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife eredeti megközelítésu és tudományos alaposságú könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával és a legfontosabb eredményeivel, de annak is utánajár, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat köszönhet neki az emberiség? A szerzo az idoben kvantumugrásokkal haladva, rétegrol rétegre fejti fel, milyen elemekbol született és épült fel a mítosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingból, a fizikusból ikonikus jelenség.