Esocsepp utazásai

„Az esocseppek fenn születnek az égen, egy hatalmas felhopalotában. Annak is a belsejében. Puha fehérség veszi oket körbe. A csecsemo esocseppek azonban gyorsan fejlodnek. Megszületésük után már egy-két órával vidáman ugrándoznak, hancúroznak. Ha megszomjaznak, finom páralevet isznak, ha megéheznek, ízletes felhocipót majszolnak. Gyorsan nonek. És gondtalan életük tele van mókával, meglepetéssel. Ugyanis a felhokastély, ami lassan úszik a kék égen, nem olyan, mint az emberek által épített házak, várak, kastélyok – merthogy a szobák nem maradnak ugyanott, hanem folyton vándorolnak, de még a feladatuk is állandóan változik. Az, ami reggel még a konyha volt, délidore hálószobává alakul át, estére pedig már fürdoszoba lesz. Ezért az esocsepp gyerekek élete csupa izgalmas kaland. Amikor egyik helyiségbol átfutnak a másikba, még nem tudják, hogy mi vár rájuk a következo szobában.
Ennek az az oka, hogy maga a palota is percrol percre arrébb mozdul az égen, a szél fújja tovább, az egész épület szüntelenül gomolyog. A legkisebbek ezért a palota közepén cseperednek fel, mert a szélek, ahol a nagyobbak és a felnottek élnek, sokszor leszakadoznak, amikbol eso hull a földre.”