Báró Herzfeld Clarissz

„– De Clarissz – mondta a színészno csodálkozva – hiszen nem ezt kell
merned – ha merni akarsz! ördög vigye a kis hindu táncosnodet. – Az még
várhat. Az elso mégis csak – a férfi – nem érted? A férfi az elso.
Ezt mondva, hirtelen elkezdett kacagni, szívbol édesen, igazi
fölényes asszonyi nevetéssel, ott a szobrok és virágok között – s utána
halkan, szégyenkezve, a másik is, a gyáva és tudós szuz, báró Herzfeld
Clarissz.
Nevettek…”