Abigaelle tobb mint husz eve visszavonult egy burgundiai kolostorba, ahol tokeletes maganyban telnek a napjai. Multjarol csak szorvanyos, homalyos emlekei vannak, meg azt az esemenyt sem tudja felidezni, amely megvaltoztatta a sorsat, es arra kenyszeritette, hogy kivonuljon a vilagbol, hogy odahagyja az otthonat, ahol a csaladjaval elt.A batyja kethetente meglatogatja ot, o pedig a tavolbol koveti Gabriel eletet, aki felnove sikeres es nepszeru irova valt. Elerkezik azonban a nap, amikor Gabrielt egy veletlen osszesodorja a csodalatos Zoeval. Hiaba indul gyonyoruen ez a tortenet, Abigaelle megis fel, mert o az egyetlen, aki tudja, hogy mifele demonokkal kuzd a batyja, hogy mifele pokol volt a gyermekkoruk a kiszamithatatlan es veszelyes apjuk mellett, aki folyamatosan bantalmazta menekulni keptelen edesanyjukat, es rettegesben tartotta oket.Marie Vareille felkavaroan izgalmas, az utolso oldalig megdobbento fordulatokban gazdag regenye egy mely empatiaval megirt pokoljaras tortenete. A felnottek es a gyermekek testet-lelket egyarant rombolo, kiutat nagyon nehezen kinalo csaladon beluli eroszak azon ritka irodalmi abrazolasai koze tartozik ez a mu, amelyek minden szakmai, lelektani hitelesseguk ellenere is fordulatos es lebilincselo olvasmanyt jelentenek, es a puszta borzongatason, az olcso egyutterzesen tul is komoly tanulsaggal szolgalnak, elgondolkodtatjak az olvasot.