Az Egészen Kicsi Kis Létezo és egyéb történetek

"Egy napon, váratlanul, találkoztam az Egészen Kicsi Kis Létezovel.
Errol írok ebben a könyvben. Errol a találkozásról.
„Szóval, néztem a hajót, meg a vizet. Aztán egyszerre csak ott állt mellettem. Az angyal. Kicsi volt, olyan, mint egy négyéves kislány. (…)
December volt, hideg.
– Nézem a sárkányokat – mondja.
– A sárkányokat? – kérdezem.
– Igen, a sárkányokat. Ott vannak a hajó alatt, látom oket. Megisszák a vizet, ezért lesz kicsi a víz itt, a két kapu között. Amikor meg azt akarják, hogy megint sok legyen a víz, akkor kiköpik, amit korábban megittak.
A négyévesforma kislány egyedül volt, nem láttam a közelben senki felnottet. Azért is neveztem magamban angyalnak, mert olyan volt, mint aki a semmibol jött (…).
– Honnan tudod ezeket? Honnan tudod, hogy a vízben sárkányok vannak, és ha vannak is, hogy mit is csinálnak ezek a sárkányok? – kérdeztem.
– Ó, már régóta ismerem oket. A sárkányokat. Mind a barátaim. Van olyan, hogy velük úszkálok a hajók körül. Olyankor ok is feljönnek a víz felszínére, nagyokat csapdosnak az uszonyukkal. Örülnek, hogy velük vagyok. Most nem úszkálok velük, mert hideg van. De nyáron! Nyáron sokat szoktunk lubickolni. Persze, amikor erre járok (…).
Lehet, hogy csak álmodtam ezt a találkozást.
Néha már-már azt gondolom, nem is láttam az angyalt soha, soha életemben, és nem beszélgettem vele ott,
a Deûle partján, a zsilipelo hajókat figyelve.”"