A kínai

Glauser ebben a Studer-történetben ismét „hozza a formáját”. A regény színhelye egy parányi svájci falu, Pfründisberg, ahol van egy szegényház, egy kertésztanoda, egy fogadó és egy temeto. És persze két halott. Az állítólag bélhurutban meghalt Anna Hungerlott zsebkendoin arzénnyomok mutathatók ki, James Farny, a „kínai” pedig kint fekszik a novemberi ködben a halott no nemrég emelt sírhalmán – átlott szívvel.
Studer nyomozó ormester szemlélodik. És mivel szemlélodik, észre is vesz dolgokat, például azt, hogy amíg a szegényház lakói híg káposztalevest kanalaznak, addig a hiú, narcisztikus és szadista, embergyulölo és álszent patrónus, Hungerlott finom borokat iszik. Rajta és iszákos apósán kívül persze a szerzo további ellenszenves figurák egész arzenálját sorakozatja fel, a vénséges és sunyi fogadóst, a nem túl megnyero iskolaigazgatót, a kotnyeles kémiatanárt, félhülye és korrupt tanácsnokokat és bizottsági tagokat… Ám – ahogy már megszoktuk – egyidejuleg kibontakozik elottünk egy kiszolgáltatottságában is oszinte és tisztességes pincérlány és egy nincstelen, hányattatott sorsú fiatalember – nem mellesleg Studer szívét is melengeto – kapcsolata.
Bár mindennek látszólag semmi köze a gyilkosságokhoz. Vagy mégis?…