Útijegyzetek és amerikai életképek

Láng Henrik 1827-ben született Aszódon, egy Türingiából betelepedett tímár fiaként. Tanulmányait Petofi iskolatársaként ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett tímárként dolgozott. A szabadságharc idején tüzérként szolgált. A bukás után a császári hadseregbe sorozás elol Bukarestbe szökött. Innen indult keleti útjára, melynek során eljutott Konstantinápolyba, Rodoszra, Jeruzsálembe, Betlehembe és az egyiptomi Alexandriába. 1853–1858 között Párizsban tartózkodott. Ezután hazatért, s úgy tunt, hogy gyökeret ver Aszódon. A postamesterség azonban nem biztosított számára kello megélhetést, így kivándorolt Amerikába. A polgárháború kezdetéig nagyrészt Brooklynban élt és New Yorkban dolgozott.
Az Egyesült Államok jelentette számára az ideális államot, ahol a törvények valóban a nép szabadságát, boldogulását és jólétét szolgálják, s amikor ezt veszélyben forogni látta, kész volt fegyverrel is védelmére kelni. 1861-ben belépett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kötelékében részt vett a Pulaski erod és Charleston ostromában, majd – már ormesterként – az olustee-i csatában megsebesült és fogságba esett. Rabsága alatt megjárta a déliek hírhedt fogolytáborait: Andersonville-t és Millent. Szabadulása után újra csatlakozott ezredéhez, ahol századossá léptették elo. A háború után visszatért a civil életbe, s tíz éven át New York-i gyárak vezetoje volt. 1875-ben jött haza Budapestre, ahol nyelvtanárként és postamesterként dolgozott 1907-ben bekövetkezett haláláig.
Az itt közölt írásaikban megelevenedik a 19. század közepének színes, mozgalmas, ám éles kontrasztokat mutató világa. A szövegek olvasása által bepillantást nyerhetünk a török rabszolgapiac életébe és a rabszolgaság felszámolását is célul tuzo amerikai polgárháború eseményeibe. Láthatjuk a szentföldi arabok szegényes kunyhóit és Párizs elokelo mulatóját, a konstantinápolyi kézmuvesek muhelyeit és a nagy New York-i gyárakat, a vallási fanatizmust keleten és a szekularizáció eredményeit nyugaton, a felszínen legalábbis békésnek mutatkozó társadalmi együttélést a Szentföldön és az ír bevándorlók által Amerikába importált felekezeti konfliktus megnyilvánulásait. Mindezt egy olyan, több nyelven beszélo, tájékozott és tapasztalt utazó lencséjén át, aki még a reménytelennek látszó helyzetekben is optimista, törekvo és eloítélet-mentes.