Régi Istenek II. kötet

Három regényt és egy elbeszélést talál az olvasó a Régi istenek címu kötetben. A legszorosabb kapcsolat nyilvánvalóan a két elso regény, Az isten és a részegek, valamint A végzet sógora címu írások között van. Mindketto ugyanis a görög történelem félig elképzelt, félig valós világába kalauzol, az elso a Dionüszosz-kultusz valós hátterének nyomozására, másik az antik tragédiákból kikövetkeztetheto Kreón király életének végigkísérésére invitálva az olvasót. De tágabban ide kapcsolódik a Bálványrombolók címu regény, az ótestamentumi Bírák könyvében található Bárák és Debóra történetének mai feldolgozása és az egyiptomi környezetben játszódó Az öröklét bejárata címu kisregény is. Mese, monda, mitológia húzódik valamennyi írás hátterében, s errol így vall az író: „A mitológiák – vagyis a népek osmondái – számomra kezdettol mindmáig igen alkalmasak arra, hogy az alapveto emberi kapcsolatokat a legáltalánosabb formában próbáljam kifejezni általuk. Görög regevilág, keleti osmesék, magyar mondai emlékek, olykor még a kelta gyökérzetu középkori hosepika is évtizedek óta olyan támaszanyag, amellyel még napi társadalmi és lélektani gondjaimat is ki tudom – vagy legalábbis ki szeretném – fejezni.” Mesék, mondák, évezredes regék újraértelmezése, tehát mindegyik regény – vagy ha tetszik, legmaibb közgondjaink elemzése, történelmi köntösben.