Perzsa levelek

Franciaországban valójában XIV. Lajos halálával kezdodött a XVIII. század, vagyis az, amit francia felvilágosodásnak szokás nevezni. A természettudományok ugrásszeru fejlodése tudományos gondolkodásra ösztönzi az írókat, jogi, társadalom- és államfilozófiai kérdések elemzésére, s az elozo nemzedék bájosan cikornyás rokokó ízlésének ellenhatásaként, lényegre törobb fogalmazásra.
A nagy század elso író-gondolkodó nemzedékének legnagyobb alakja Montesquieu. A Perzsa levelek-en kívül még két nagy muvét tartja számon az irodalom és a filozófia: A rómaiak nagysága és hanyatlásá-t és A törvények szellemé-t.
A Perzsa levelek, a levélregény mufaj legtekintélyesebb ose, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklodését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképérol, állameszményérol szóló fejtegetéseinek surujébe.