Oszman-magyar kapcsolatok

A Kozep-Europa kozpontjanak szamito Magyarorszag az ujkori es modern kori Europa hatalmi harcainak fontos helyszinekent hosszu evszazadokon keresztul az oszman es Habsburg uralkodok kozotti katonai es politikai kuzdelmek es egyezkedesek tortenelmi szintereul szolgalt.Az oszmanok es a magyarok a 14. szazadban, a torok Balkanon valo megjelenese soran leptek eloszor kapcsolatba egymassal, ezutan a mohacsi utkozet sorsforditonak bizonyult a ket fel viszonyaban. A 16. szazadban a magyarok egyre kiemelkedobb szerepet jatszottak az oszmanok Duna-menti politikajaban, e kolcsonhatas pedig a kesobbi szazadokban tovabb melyult. A tortenelmi sorskozosseg ujabb fejezete volt az, amikor az 1848-as forradalom es szabadsagharc leverese utan a magyarok oszman foldon kertek es kaptak menedeket. A Habsburgok es Oroszorszag tiltakozasara es kervenyere, hogy adjak ki a magyar politikusokat, Abdulmedzsid szultan azt a feleletet adta, hogy akkor is megvedi oket, ha egy magyarert akar otvenezer oszman eletet kell adnia.M. Tayyib Gokbilgin, az oszman-magyar kapcsolatok egyik legjelentosebb torokorszagi kutatoja jelen munkajaban e kozos tortenelemnek ered nyomaba. A tortenesz tizenharom tanulmanyat magaba foglalo kotet a torok hodoltsag koraval kapcsolatos altalanos gondolatokkal kezdodik, majd reszletesen targyalja a kovetkezo kerdeseket: oszman-magyar harcok II. Murad uralkodasa idejen, Matyas kiraly levelei II. Bajazidnak, Nagy Szulejman magyar es europai politikajanak kulonbozo idoszakai, az oszmanok Duna-menti es foldkozi-tengeri politikaja a 16. szazad kozepen, az 1566 os szigetvari hadjarat elozmenyei es elokeszuletei, Buda torok fennhatosag alatt, Kara Uvejsz pasa mint budai beglerbeg, valamint Erdely a 17. szazad elejen. A konyv utolso fejezetei olyan temakat vesznek gorcso ala, mint Thokoly Imre szerepe az oszman-magyar kapcsolatokban, Rakoczi Ferenc es az Oszman Birodalomban menedekre lelt bujdosok, vegul pedig a 19. szazad vegi torok-magyar kapcsolatok.