Matto birodalma

Egy svájci pszichiátriai intézet igazgatóhelyettese Studer ormestert kéreti hivatalosan az intézménybe, mert nyoma veszett az idos igazgatónak, akit késobb megtalálnak ugyan, de már holtan. Gyilkosság történt vagy baleset? Egyidejuleg megszökött az egyik ápolt is, aki újszülött gyermekének meggyilkolása miatt már börtönviselt. Studer a látszat és valóság számára idegen, kusza világába csöppen; minden bunjelet, minden megfigyelést az ügyben potenciálisan érintettek érdekeinek megfeleloen a legkülönbözobb módon lehet értelmezni. Az ormesternek meg kell tanulnia átlátni azokat a mechanizmusokat, amelyek szerint itt élnek és meghalnak az emberek.
Egy irodalmi vénával megáldott páciens a „Matto” nevet adta a mindenütt jelenlevo orületnek. Ám Matto nem marad absztrakt figura, hanem elvileg több konkrét alakban is a keresheto: esetleg az ambiciózus, ám amúgy szimpatikus igazgatóhelyettesben, vagy netán a kétségbeesett segédmunkásban, aki szegénységében megöli a saját gyerekét? S vajon mennyire tekintheto normálisnak egy szenilis igazgató, aki rosszul értelmezett lojalitásból tönkreteszi egy páciens életét? S hogy állunk a szervezett orülettel, amely 1935-ben egyre konkrétabb testet ölt a szomszédos Németországban?
Matto birodalmában Studer számos szeretnivaló és meggyozoen ábrázolt figurával találkozik, akik az uralkodó szociális viszonyok, a patriarchális hatalmi struktúrák vagy embertársaik érzéketlen kegyetlensége folytán zátonyra futottak, miáltal vagy megorültek, vagy bunözokké váltak.