Korzón a pokolba

Tüdos Klára olyan noi ikon, akinek embersége, egyénisége, alkotóereje és tettei túlnottek a huszadik századon. Az o szobrát a történelem és az emberi nem drámája faragta, de valahogy úgy, ahogy tengervíz töri, pusztítja el a sziklákat. Én ezt a láthatatlan emlékmuvet most életre keltem. Jó volna hozzájárulni Tüdos Klára reneszánszához, alkotásai, munkája, élete újrafelfedezéséhez. Tragikus, hogy azok a muvek, amiket nem hozhatott létre - vagy azért, mert nonek született, vagy azért, mert egy bizonyos társadalmi réteghez tartozott -, már soha nem fognak megszületni. Nem tudok lehetoséget adni, hogy teljes virágában kibontakoztathassa a tehetségét, amit életében nem ismertek el és nem ismertek fel, de talán fel tudom mutatni. Elveszett álmait nem tudom beteljesíteni, de tovább álmodni igen. Azt remélem, hogy Tüdos Klára eros személyisége, ideológiák fölötti békességre törekvése, Isten-keresése, mélyülo, tettre kész hite, életének példája rezonanciára talál az olvasó lelkében. (Bódis Kriszta)