Kik vagytok ti?

Irodalomtörténet? Az is. Izgalmas oknyomozás, hogy valójában kik voltak ezek a valahai alkotók? Az is. Életútfeltárás, életmuelemzés? Az is. Kor- és kórrajz? Az is. De legfoképp igazi Háy-próza. Tele humorral, gondolattal, a valahai életmuvek teljesen újszeru megközelítésével. Olyan könnyedén lép át más korok világába, olyan természetesen beszél a valahai alkotókról, hogy észre se vesszük, hány év választ el tolük, s lelkesen vetjük bele magunkat ebbe a világba, aminek hosei a tankönyvekbol jól ismert, sokszor unalmasnak vagy épp érdektelennek tartott alakok.

„Író vagyok, nem akartam más írókat szobornak látni, nem akartam szobrok közt élni. Ki akartam szabadítani oket ebbol a fogságból, mert a vaspáncél csak a középkori lovagoknak áll jól, az íróknak nem. Azt akartam, hogy legyenek újra érinthetok, közvetlenek és megszólíthatók. Hogy olyanok legyenek, mint a barátaink, a rokonaink, az osztálytársaink. Hogy embernek látszódjanak, nagyszerueknek és esendoeknek, olyanoknak, akikre lehet haragudni, és olyanoknak, akiket lehet szeretni. Hogy minden olvasó érezze, ok még mindig hozzánk beszélnek, és rólunk beszélnek, a mi sorsunkhoz szólnak hozzá. Elevenséget akartam, mert az irodalom nem múzeumi tárgy. Ott van az életünkben, ha akarjuk, hogy ott legyen.” (Háy János)

A Kik vagytok ti? mint írói vállalkozás is példátlan. Hatalmas mu, óriási, sokéves munka. S az eredmény egy olyan könyv, ami Szerb Antal óta eloször mer újszeruen és jól olvasható stílusban a magyar irodalom alkotóihoz nyúlni.