"Húzd rá cigány! Te örök, te áldott..."

A kávéházi cigányzene a mai napig szélsoséges érzelmeket ébreszt az emberekben. Vannak, akik dicsérik és a régi szép idoket emlegetik fel, amikor még a prímás a fülükbe húzta a kedvenc nótájukat a terített asztalnál, míg mások elavultnak tartják. Szerintük nem felel meg korunk ízlésvilágának.
Mégsem valószínu, hogy el fog tunni, hiszen a több mint kétszáz éves „kávéházi cigányzene” igazi túlélo. Szerepérol, társadalomformáló és polgárosodást elosegíto hatásáról kevesen tudnak. Sikerei hozzájárultak Magyarország pozitív nemzetközi megítéléséhez, kulturális forradalmához, irodalmi pezsgéséhez.
A hazai muvészvilág nagyjai (Juhász Gyula, Ady Endre, Krúdy Gyula, Gárdonyi Géza, Blaha Lujza és még sorolhatnánk) közül sokan barátkoztak cigányzenészekkel, de nemzetközi tekintélyek, uralkodók, zeneszerzok – többek között Mária Terézia, Erzsébet királyné, József foherceg, Liszt Ferenc, Debussy és Brahms – is rajongtak muzsikájukért.