Elveszett ártatlanság

"Ez velünk sohasem történhet meg...

A hosszúhétvégére a tengerpartra megyünk a családdal és a legjobb barátnommel, Rose-zal, valamint az o családjával. A férjeinkkel, a két tizenéves fiammal és az o két lányával akkor érkezünk meg, amikor a nap utolsó sugara megcsillan a víz felszínén, az egész este elottünk áll. Játékok, hamburger, zene, nevetés. Tökéletes kikapcsolódásnak ígérkezik.

Az este egy pontján megengedjük a tinédzsereknek, hogy csak magukban legyenek a parton. Egy-két óra múlva visszamegy majd valaki értük.
Mikor visszaérünk rögtön érzem, hogy valami nagyon nincs rendben. Egyértelmu, hogy ittak, ami oszintén megdöbbent. Lelkileg felkészülök rá, hogy reggel komolyan elbeszélgessek velük, de másnap ez az aggodalmam semmivé törpül, amikor a tizenhét éves Bella azt állítja, hogy a fiam, Finn bántalmazta ot.
Finn ragaszkodik hozzá, hogy o soha nem tenne ilyet. És én annyira szeretnék hinni neki.

Mert jól neveltem a fiamat. Mert egy anya tudná, nem igaz?"