Csontbrigád

Henry Fécamp azért, hogy barátja és közös szerelmük útjából félreálljon, magára vállal egy gyilkosságot egy idegenlégiós haláltáborban. A haláltábor életének megelevenítése Rejto döbbenetes vízionális erejét mutatja: a 30-as évek közepe táján írt regényében kísérteties realitással idézi fel a késobbi náci haláltáborok atmoszféráját. A haláltábor kényszermunkát végzo áldozatai már annyira elszemélytelenedtek, hogy egymást is csak az egykori külvilágból még náluk levo használati tárgyak alapján nevezik és ismerik fel. Fécamp az élohalottak között fedezi fel, hogy az életért minden kínt érdemes elviselni, és a Csontbrigád-ot az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova – elvezeti a megtalált igazsághoz és az élethez.