csokimikulasos lany

z a regeny keresi a fenyt. Felkapcsolja a gyerekkor lampait es bejarja azt a valaha biztonsagos vilagot, ahol meg minden rendben volt. Apa, anya, nagyapa, nagymama - akkor meg pont az volt, ami akarva volt. Csak kesobb akar a gyerekkor szereploje valami mast. Masnak lenni, nem olyannak, mint akiket ismer.El akarom hagyni a biztonsagot, oda akarok menni, ahol van szabadsag, ahol nyitva a vilag minden ajtaja.Es odakerul, es elindul a vergodes, csatarozas a tanarokkal, csatarozas a felnottekkel, kulonosen az apaval, akinek ez a valaha sokat igero gyerek most a kudarc, a csalodas.Amint megjelenik a vagy, elvesz a biztonsag. Gimi, Budapest, egyedullet. Sok ellenseges felnott es sok uj barat. Az elso nagy elmenyeket, az ismerkedest az onallo elettel egy felelmetes tars kiseri, a szorongas.Lesz-e belolem valami, mondjuk ha mas nem, legalabb felnott?A regeny folyamatosan atjar a biztonsagbol a tamaszokat es segitoket vesztett kamaszkorba es vissza. Kozben persze sokat nevetunk es neha sirunk is, de a fogainkat nem csikorgatjuk, mert a sors forgatagos esemenyein konnyeden es boldogan siklunk, mert pontosan ismerjuk, velunk is ez volt. Es minden nehezseg mogott felsejlik az az erzes, hogy de jo, hogy vagyunk.A csokimikulasos lany nyomot hagy a sziven, egy turistajelzest, hogy ne tevedjunk el, amikor magunkhoz akarunk kozel kerulni.