Az örökség

Maupassant a kispróza mestere, a modern novella kialakulásának meghatározó személyisége. Alakjairól néhány gesztussal, fordulattal rajzol teljes karaktert. Ábrázolásmódja többnyire ironikus, nem ritkán metszo: a korabeli francia társadalom szinte minden rétegérol leleplezo képet rajzol. Az 1880-as évek második felében, ahogy idegbaja elhatalmasodik, novelláiban elobb megjelenik, majd megsokasodik a rejtelmes, a kísérteties. Hátborzongató novellái túllépnek a valóságon, a realizmus Flaubert utáni fo alakja még a megzavarodott lélek irrealizmusának is a legmuvészibb ábrázolója lesz.A kötet elbeszéléseit bevezeto Gömböc, a kiábrándult, a polgári álszentség gesztusait, hamis fölényét nagyszeru realizmussal leleplezo novella lényegretöro elbeszéloi szerkezetben, biztos kézzel vezet a kulcsszeru fordulathoz. Lírai és humoros hatások elegye A Tellier-ház címu novella, melyben a „madame” unokahúgának elso áldozására vonul ki a nyilvánosház lánynépsége. A gyujtemény címadója, Az örökség remekmívu elbeszélés. Vízkereszt közeledtekor méhkasként zsong a Tengerészeti Minisztérium: a hivatalnokok mind találgatják, ki kap eloléptetést, ki részesül jutalomban. Itt serénykedik hosünk, César Cachelin, a tengerészgyalogság egykori tisztje is. Jó okkal számíthat arra, hogy egyetlen lánya, Coralie Cachelin rövidesen tekintélyes örökség birtokába jut milliomos novére, Charlotte néni jóvoltából. Ám César Cachelin retteg a gondolattól, hogy olyan ember kezébe kerül a nagy vagyon, aki tönkreteszi a családot. És ekkor, ezen a napon isteni szikra pattant ki az agyából…