A lenyomat

A lenyomat (Beth, a szövodmény IV/1. rész)
Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érinto fertozés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy elozo nap még a létezésérol sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.
Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az elso rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja ot.
A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve, egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkezo helyzettel és bizonyos természetfelettinek tuno jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdodnek, aztán az o lakásában is folytatódnak:
A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleorült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmibol elotunni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.
Vajon mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlodik? Valóban Beth lesz az? Vagy csak egyfajta lenyomata?