A kis ebihal

Milliók élik át, milyen újszülött, friss nagyszülonek lenni; egy új világ fölfedezése, amelyet sokan talán a rácsodálkozás öröme nélkül élnek át. A babanapló jellemzoen a szülok mufaja, nem a nagyszüloké. Gyori László viszont számtalan verses és prózai kötet után könnyu tollal vállalkozik a nagyapai kiindulópont megmutatására; az olvasó vele együtt újra átélheti a nagyszülo örömeit, örömmel teli aggodalmait. Témaválasztása mellett a váltakozó nézopontok teszik különlegessé a kötetet. A szerzo a lírai koncepcióitól megszokott eros képiséget ötvözi prózai szövegeinek gördülékeny nyelvhasználatával, ennek eredményeképp pedig nem pusztán szubjektív naplót kapunk a nagyapai örömökrol és kétségekrol, hanem két olyan perspektíva vetülhet egymásra a fikciós térben, amelyeket másként aligha láthatunk egymás metszéspontjában.