A fal

Egy harmincas éveiben járó no az Alpokban arra ébred, hogy láthatatlan fal szigeteli el a külvilágtól. A területrol nincs kiút, és kintrol sem keresi senki, mivel odaát minden kové vált. Ezentúl egy kutya, egy tehén és egy macska társaságában kell szembenéznie az újfajta élet kihívásaival.
"Azt a not, aki egykor voltam, még mielott a fal beépült az életembe, már nem ismerném föl. De az a no is idegen, aki május tizedikén a naptárba följegyezte, hogy aznap leltár. Jól tette, hogy jegyzeteket készített, hogy az emlékezetemben újra életre tudjam ot kelteni. Jut eszembe, a nevemet se írtam még le. Már majdnem elfelejtettem, de jobb is így. Nincs senki, aki a nevemen szólítana, akkor meg minek?"
Marlen Haushofer osztrák íróno (1920-1970). Már harmincéves korában elnyerte az egyik legnagyobb irodalmi díjat, majd az Osztrák Állami Nagydíjat is. Írói stílusa és látásmódja nagy hatással volt a huszadik századi irodalomra. A fal alapján néhány éve a természet erejét és a belso magányt döbbenetes erovel ábrázoló - Magyarországon is vetített - film készült. A Nobel-díjas Elfriede Jelinek Haushofernek ajánlotta egyik muvét. A szintén Nobel-díjas Doris Lessing szerint kevés lebilincselo regényrol állítható ennyire biztosan, hogy kizárólag no tollából származhat: "A fal a Robinson Crusoe noi változata. Arról a heroikus szeretetrol szól, amivel a mindennapok csekélységei felé fordulunk, amikor minden megsemmisülni készül körülöttünk."
Haushofer sikerkönyvét méltatói a civilizáció kritikájaként, a mágikus realizmus és a belso fogság ábrázolásának egyik csúcsteljesítményeként emlegetik. Disztópikus regénye nem a szabadulás keresésérol, hanem a túlélés lehetoségeirol szól. Arról, hogy mennyi mindent képes szeretni az ember, ha már semmije, még neve sem maradt.