Toldi trilógia

A félelmetes ereju legény, Toldi Miklós története századokon át keringett a nép ajkán, míg eloször Ilosvai Selymes Péter, majd Arany János versbe szedte. A kissé bárdolatlan, hirtelen haragú Miklós szívesen a király szolgálatába szegodne, ahol bátyja, a rókalelku György múlatja napjait. De útja lassan halad a kívánt cél felé, mert mielott nagy vitézi tettét végrehajtaná, meg kell küzdenie testvére ármánykodásával, farkasokkal, és le kell gyoznie önmagát is. A folytatásban, Lajos király udvara a Toldi szerelme tanúsága szerint maga a megtestesült színjáték. A
király is, udvaronca, Toldi Miklós is szívesen tréfálkoznak azzal, hogy visszaélnek a
látszattal: Lajos álruhában látogat el a Rozgonyi családhoz, Toldi másnak fegyverzetében
vív párviadalt Rozgonyi Piroska kezéért. Majd Lajos vitézeivel látszólag békés hódolóként
keresi föl Prágában Károly császár udvarát, valójában a ruha alatt mindannyian páncélt
viselnek, s kegyetlen tréfát ûznek az ellenséggel. Ám az alkalmilag, kivételesen vállalt
látszat erõsebbnek bizonyul a két hõsnél – a továbbiakban egyikük sem tud szabadulni
hatásától, sõt, még másokat is kiszolgáltatnak a színlelés démoni hatalmának. Piroska, bár
felismeri a cserét, az apja iránt érzett kötelességbõl mégis beleegyezik a házasságba Tar
Lõrinccel; arca örömöt mutat a menyegzõn, de belül úgy érzi, hogy saját temetésén vesz
részt. Arany élesen bírálja a vélt kötelesség nevében önmagunkon elkövetett erõszakot, a
visszafojtáshoz vezetõ önuralmat. A Toldi szerelme – ellentétben a Buda halálá val –
jellemhibára szûkíti a tragikumot. Toldit jellemének fogyatékossága arra kényszeríti, hogy
az egyszer eklövetett bûnt hasonló vétkekkel sokszorozza meg.