Régi Istenek I. kötet

Három regényt és egy elbeszélést talál az olvasó a Régi istenek címu kötetben. A legszorosabb kapcsolat nyilvánvalóan a két elso regény, Az isten és a részegek, valamint A végzet sógora
címu írások között van. Mindketto ugyanis a görög történelem félig
elképzelt, félig valós világába kalauzol, az elso a Dionüszosz-kultusz
valós hátterének nyomozására, másik az antik tragédiákból
kikövetkeztetheto Kreón király életének végigkísérésére invitálva az
olvasót. De tágabban ide kapcsolódik a Bálványrombolók címu
regény, az ótestamentumi Bírák könyvében található Bárák és Debóra
történetének mai feldolgozása és az egyiptomi környezetben játszódó Az öröklét bejárata
címu kisregény is. Mese, monda, mitológia húzódik valamennyi írás
hátterében, s errol így vall az író: „A mitológiák – vagyis a népek
osmondái – számomra kezdettol mindmáig igen alkalmasak arra, hogy az
alapveto emberi kapcsolatokat a legáltalánosabb formában próbáljam
kifejezni általuk. Görög regevilág, keleti osmesék, magyar mondai
emlékek, olykor még a kelta gyökérzetu középkori hosepika is évtizedek
óta olyan támaszanyag, amellyel még napi társadalmi és lélektani
gondjaimat is ki tudom – vagy legalábbis ki szeretném – fejezni.” Mesék,
mondák, évezredes regék újraértelmezése, tehát mindegyik regény – vagy
ha tetszik, legmaibb közgondjaink elemzése, történelmi köntösben.