Nyitott szivvel

Adamek Katalin rovid irasai nem onmagukban nyernek ertelmet, hanem - az iro altal felve csak trilogiakent"e; hivatkozott - egesz reszekent. Onoknek, az olvasoknak ugyanugy ki kell alakitaniuk valamilyen allaspontot, hogy megkezdhessek es elvezhessek a befogadast, mint nekem, a konyvek szerkesztojenek is. Szamomra ez az volt, hogy a torteneteket meghagytam ertekukben: kordokumentumkent. Nagyon oszinte, szemelyes nezopontu, egyeni vilag- es tortenelemkepu, megis kollektiv letjogosultsagu visszaemlekezeskent. A gyermeklet szamos rovid tortenete, valamint a gimnazium felvillantasa sokat elarul az 1940-es es 1950-es evek mindennapjairol, koztuk eletrol es halalrol, hitrol es valasztasrol, de akar a nemzetisegek egymas mellett eleserol, a csengofraszrol, a kenyszerkitelepitesekrol es az oktoberi forradalmi esemenyekrol is.A terezvarosi remetemaganyban elo nyolcvanot eves szerzo az itt kozreadott szovegekkel tette a legnagyobb erzelmi utazast; az irasok lenyegre torobbek, szemelyesebbek es szemermesebbek, mint barmi, amit valaha papirra vetett. Orultem, hogy elsok kozott talalkozhattam a szoveggel, majd immaron, ujra egyutt dolgozva, folyamataban lathattam es segithettem karcsusitasukat es bovitesuket. Adamek Katalin irasai ugyanis elmenyszamba mennek, mintha egy idos nagyszulot hallanank meselni elete legmeghatarozobb idoszakarol.