Charlotte

"Ez itt az egész életem" - mondja Charlotte Salomon 1942-ben, miközben átnyújt bizalmasának egy képekkel teli boröndöt, életmuve legjavát, pedig huszonöt éves még csupán. Az élete azonban egy gázkamra felé tart, és ott nemsokára véget is ér. Megmaradni csak a képek maradnak, azok pedig - illetve ihletésükre most az új Foenkinos-regény lapjai - eroteljes színekkel és kendozetlen oszinteséggel beszélik el Charlotte történetét. Gyerekkorát a húszas évek Berlinjében, anyja korai, tragikus halálát, családjához való furcsa viszonyát, belépojét a berlini muvészkörökbe, akadémista éveit és pályakezdését. Majd pedig: menekülését a nácik elol Dél-Franciaországba, a háborús hányattatások közepette is felcsillanó remény és szerelem pusztulás elotti utolsó, rövid idoszakát.
"Úgy éreztem, muszáj soronként írnom, hogy levegohöz jussak" - szól ki az olvasóhoz furcsa, ám annál látványosabb nemzetközi sikeru regényébol a nálunk eddig jobbára inkább vidám könyvei alapján jól ismert francia szerzo. Annyi bizonyos, hogy ez a könyv nem csupán egy rendkívüli no nagyszeru portréját, egy tragikus sors markáns ívét tárja elénk, hanem egy nyomozás torokszorító történetét is.