Az öreg halász és a tenger

Hemingway-életmusorozat 1.
Irodalmi Nobel-díj, 1954
Pulitzer-díj, 1953
A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére.
Hemingway egyszeru nyelven, nagy láttató erovel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Idotálló muvét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzoi sorozat elso köteteként.
A regény 1952-ben jelent meg, ’53-ban Pulitzer-díjat kapott, az író pedig – az indoklásból könnyen kikövetkeztethetoen: ezért a muért – egy évre rá Nobel-díjat.
Az öreg halász és a tenger a világirodalom legfontosabb és legnagyobb hatású regényeinek egyike, Hemingway helye pedig – ez által és más nagy muvei által – Bergman, Kuroszava, Picasso, Bartók, Marlon Brando, Pelé vagy Muhammad Ali mellett van, a 20. századi kultúra meghatározó alakjai közt.
Aprócska regény, mégis mindenki ismeri, mindenki olvassa, nem egyszeruen iskolai kötelezo olvasmány, hanem tényleg kötelezo. Állandó viták tárgya, kezdve onnan, hogy ki is valójában Santiago, a kubai halász, mit jelent a tenger és mit a gigantikus hal, hogy gyoz-e az öreg, vagy veszít végül, egészen odáig, hogy hibázott-e a muvet meseszépen fordító Ottlik Géza, amikor az „ember” szót „halászra" cserélte a címben. Hiszen az öregember nem is halászik, hanem horgászik…