Magyarok Moldvában

Farkas Gábor számos kötetben foglalkozott már irodalomesztétikai, muvelodéstörténeti, társadalomtudományos szempontból is a határon túli, köztük az erdélyi, moldvai, csángómagyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A legtöbb szakterületet átfogva igyekezett már eddig is feltárni és a moldvai, csángómagyar kultúrát teljes vertikumában elemezni, bemutatni: vagyis a nyelvi-nyelvészeti, historiográfiai, demográfiai, szociológiai, néprajzi, etnográfiai, nép- és magasmuvészeti, költészet- és lírakritikai, széptani szempontok egyideju és sokoldalú alkalmazásával. Most e hányatott és sorvadó népcsoport foként egyház- és vallástörténeti, ekkléziasztikai és irodalomtörténeti hagyományainak az összefoglaló értelmezésére vállalkozik. Összmagyar nemzeti-önismereti és kultúrafenntartó törekvések szempontjából és érdekében is döntoen fontos, hogy a magyarság eme szórványhelyzetbe taszított részérol, töredékérol minél autentikusabb képet kapjunk. Az eddigi kutatások természetesen boséges eredményekkel szolgáltak már kituno erdélyi és anyaországbeli tudósaink jóvoltából, de Farkas Gábor igényes gondolati, intellektuális, mondhatni poétikai érzékenysége, párosulva rendkívüli egyháztörténeti erudíciójával és hivatástudatával – s az egyes legkiválóbb alkotók és történelmi személyiségek pályáját árnyalatosan megrajzoló témaszeretetével – kétségtelenül biztosítja e gazdag tanulmánygyujteményének impozáns értékét és lelki-szellemi szükségességét.
Bertha Zoltán