Kun vezérek leszármazottai Kelet-Európában

Kunok, kipcsakok – a sztyeppe középkori történelmében kulcsszerepet játszó népesség családi kapcsolatai elevenednek meg e kötetben. Katancsijev Szultan Talevics észak-kaukázusi (azon belül is kabard-balkáriai) családtörténész ugyanis a XIII–XIV. századi kunok történelmi szerepét, etnikai és politikai folyamatait foleg a kun elokelok házassági kapcsolatai és késobbi családtörténetükön keresztül láttatja. A szerzo maga is a Magyarországon 1241-ben meggyilkolt Kötöny kun vezér (kán) nemzetségének leszármazottja; azon a földön él, ahol Besse János, a híres magyar néprajzkutató utazó járt a XIX. század elején, hogy felkeresse oseink leszármazottait, általa feltételezett rokonainkat.
A kunok jelentos része a XIII. században nemcsak Magyarországra települt be, hanem a Kaukázus északi eloterébe és a Balkánra is jutott belolük, sot, az egykori orosz fejedelemségek – akikkel hosszú ideig hadakoztak – szintén befogadtak kunokat, akik elokelo családokba is beházasodtak. Kun volt például Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkijnek, 1242-ben, a „Jégcsatában” a livóniai német lovagrend hadseregét levero vezérnek az egyik nagyanyja, de családi kapcsolatok fuzték a kun fejedelmeket például Borisz Godunov cárhoz is. Minderrol szinte semmit sem tud az érdeklodo magyar közvélemény. A szerzo boven értekezik könyvében az észak-kaukázusi családok és nemzetségek egymás közötti kapcsolatairól, jellegzetes családi szokásokról, amelyeket forráskutatásai és saját tapasztalatai révén ismertet, hiszen o maga adatközlo is, nem csupán kutató. Ezekrol a családi szálakról hazánkban még a szakirodalom is keveset tud.
A kötet eloszavában Erdélyi István régész-történész ad a kárpát-medencei kunokról, azok betöréseirol, majd a király általi behívásukról és történetükrol rövid tájékoztatást, szakirodalmi utalásokkal.
Sorozatunk jelen kötete kissé rendhagyó, hiszen nem egy hazánkban vagy nemzetközileg elismert tudós szerzo muve, hanem egy, a saját családját, nemzetségét és oseit kutató észak-kaukázusi családtörténész életmuvének összefoglalása. Témája azonban teljes mértékben beleillik elképzeléseinkbe, hiszen a számunkra, magyarok számára is jelentos délkelet-európai és a magyarság egyik fontos alkotórészét is képezo kunok középkori családi kapcsolatairól szól, bevallottan szubjektív stílusban és a magyar szakirodalomtól sokszor eltéro következtetésre jutó orosz nyelvu munkák alapján, azokat idézve; nem tankönyvnek vagy tudományos összefoglalásnak készült, hanem egy fontos sztyeppei nép feloldódásának egyéni értelmezését olvashatjuk benne.