Ujsagironak lenni annyit jelent, hogy kimondjuk az igazat. Hazafinak lenni pedig azt, hogy akkor is szeretjuk a hazankat, amikor nem szepitjuk a valosagot. Elena Kostyuchenko tizenhet even at tudositott arrol az Oroszorszagrol, amelyet a hatalom el akart rejteni. Irt a pszichiatriak magara hagyott betegeirol, a Krim megszallasa soran elesett katonak gyaszolo csaladjairol, a foglalt hazakban elo kitaszitott tinedzserekrol, a legszennyezettebb sziberiai iparvaros lakoirol, a beszlani tuszdrama elfelejtett tuleloirol. A Novaja Gazeta ujsagirojakent - a meggyilkolt Anna Politkovszkaja kollegajakent - egy olyan fuggetlen lapnak volt a munkatarsa, amelyet az autoriter hatalom vegul betiltott. Amikor 2022-ben Oroszorszag megtamadta Ukrajnat, az elsok kozott indult a frontra tudositani. Haza azonban mar nem terhetett: egy Munchenbol Berlinbe tarto vonaton megkisereltek megmergezni. Az I Love Russia egyreszt legfontosabb helyszini riportjainak gyujtemenye, masreszt lirai hangvetelu memoar. Egy fiatal, bator no vallomasa, aki nem hajlando hallgatni - es azok neveben is szot emel, akiknek a hangjat a hatalom nem akarja meghallani.