Ábrahám regéje

Ábrahám vezér, akit Isten barátjának neveztek, az özönvíz látta Sém atya ivadéka volt. A bölcs pásztor-családfo hosszú és felettébb kalandos életében, ha kellett, harcias vitéz volt, ha lehetett, akkor békesség-teremto. Valamikor négyezer évvel ezelott élhetett: a Tigris és Eufrátesz közötti osvárosok világából indult, és Kánaán pusztaságain vezérelte népét. Évezredek emlékezete szerint ovele kezdodik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul oriz a zsidó, a keresztény és a mohamedán vallás. A zsidó nép és az arab nép egyként ot, Ábrahámot tudta osapjának. Csodákkal teljes történetét az Ó- Testamentum legelso részében Mózes Elso könyvének XII-XXV. fejezete örökítette nemzedékrol nemzedékre. ­– Ebbol a bibliai regébol a legrégebbi, pásztorkorszaki hostörténet bontakozik ki az olvasó elott. Ábrahám hostetteit hajdanán bizonyára ugyanúgy vándorénekesek vitték pásztortüzektol pásztortüzekhez, mint a sok mindenben hasonló sumér és akkád eposzokat az asszír és babiloni dalnokok, és a homéroszi énekeket a görög rapszodoszok. – A mai költo megpróbálta elképzelni azt a nagyon régi hoskölteményt, amelynek hosét és kalandjait az Ó- Testamentum orizte meg és örökíthette miránk. És ahogy elképzelte mai tudással, mai nyelvezettel, de híven az emberiség e nagy közös örökségéhez, fogalmazta krónikás énekké Ábrahám regéjét. – A költo úgy érzi és véli, hogy csupán alázatosan újramondja a mostani olvasónak az immár négy évezredes közös örökséget.
(Hegedüs Géza)