Százéves terv a cionizmus megsemmísítésére.

Hogyan kötött szövetséget Adolf Hitler és Amin Al-Husseini palesztin fomufti a végso megoldásra?

Az iráni atombomba, mint a náci stratégia csodafegyvere.

Barry Rubin és Wolfgang G. Schwaritz úttöro jelentoségu könyve most eloször publikált dokumentumok alapján mutatja be, hogy a német birodalmi külpolitika már a 19. század végétol stratégiai szövetségeseinek tekintette az új iszlamista politikai mozgalmakat a brit-francia befolyással szemben. A németek már az elso világháborúban megkíséreltek szent háborút, dzsihádot szítani a muzulmán világban, de az oszmán birodalom veresége miatt a terv meghiúsult.

Hitler hatalomra jutása után a program újra elokerült. A náci hadvezetés számára kiemelt stratégiai cél volt a Közel-Kelet megszerzése, és ehhez Hadzs Amin al-Husszeini jeruzsálemi fomuftit választották fo szövetségesüknek. Adolf Hitler azt követoen hozta meg a végso döntést 1941-ben az európai zsidók teljes kiirtásáról, hogy Berlinben találkozott al-Husszeinivel. A fomufti a szövetség feltételeként azt követelte, hogy Hitler ne engedjen egyetlen német zsidót se Palesztinába vándorolni. Ígéretet tett arra, hogy ha Rommel tábornok bevonul Jeruzsálembe és a Köze-Keletre, német arab megsemmisíto alakulataival egy év alatt minden zsidót kiírt a térségben.

1942-ben úgy tunt, hogy semmi nem akadályozza meg a nácikat abban, hogy a végso megoldás népírtó programját a Közel-Keleten juttassák teljességre. A zsidómentes világ rémálma 70 éve végül kudarcot vallott, de a náci stratégia mai örökösei nem adták fel: Irán és szövetségesei újra azzal fenyegetnek, hogy eltörlik Izraelt a térképrol.

Nácik, iszlamisták és a modern Közel-Kelet megteremtése - e-bok, Ungersk, 2017